|
  
|
|
Aktuális hírek, információk
|
|
|
Nyitva tartás:
|
|
|
VII.
ker. Király utca 95.
mintabolt
H-CS
8:30-17:00
Pénteken 8:30-15:00
Hétvégén zárva
|
XI.
ker. Borszék köz 7.
nagykereskedés
H-CS
8:00-16:00
Pénteken 8:00-14:00
Hétvégén zárva
|
|
|
Akciók
|
|
|
|
|
Időjárás
|
|
Mért adatok és légnyomásértékek
a met.hu oldalán.
Légnyomástérkép az
idokep.hu
oldalán.
|
|
|
|
|
|
|
A
léghőmérsékletet °C
(Celsius-fokban) határozzuk meg.
- A hőmérséklet mérését a meteorológiai gyakorlatban, 2 m-es magasságban,
nyílt füves területen tökéletes árnyékolást biztosító hagyományos
Stevenson hőmérőházikóban mérik.
- A hőmérséklet mérését lehetőleg 2 m-es magasságban végezzük, így a
talaj kisugárzási viszonyai nem szólnak bele a mérésbe. Törekedjünk a
természetes talaj feletti mérésre (lehetőleg rövidre vágott gyepes rész
felett).
- Törekedni kell a fenti két árnyékolási technika valamely
megvalósítására, ezek hiányában egyéb módon is biztosítani lehet a hőmérő
árnyékolását. A minimális követelmény, hogy mind a közvetlen, mind a
szórt napfény ellen is védeni kell a hőmérőket, a megfelelő szellőzés
biztosításának megtartásával (pl. legalább nagyobb fák megfelelően szellőző
és napsugárzástól elzárt lombkoronájában).
- A fűtött vagy felmelegedő házfalaktól legalább 2 m-es távolságot
tartsunk, így kiküszöbölhető a felmelegedő házfal miatti hőtöbblet.
- Akik lakótelepi panelházakban kényszerülnek a hőmérséklet mérésére, legalább
arra törekedjenek, hogy biztosítsák a napsugárzástól óvó árnyékolást. A
felmelegedő házfal hatását némileg csökkentve lehetőség szerint egy
minimum 50 cm-es konzol végén legyen a mérés.
Minimum-hőmérséklet (Tmin)
A napi hőmérsékleti minimumot az adott napon a világidő (UTC) szerinti 18
és másnap 6 óra, vagyis magyar idő (HLT) szerint nyáron este 8-tól reggel
8-ig, télen este 7-től reggel 7-ig terjedő időszakban mért legalacsonyabb
hőmérsékleti értékként határozzuk meg.
Maximum-hőmérséklet (Tmax)
A napi hőmérsékleti maximumot az adott napon a világidő (UTC) szerinti 6
és 18 óra, vagyis magyar idő (HLT) szerint nyáron reggel és este 8, télen
reggel és este 7 óra között mért legmagasabb hőmérsékleti értékként
határozzuk meg.
Középhőmérséklet
24 óra folyamán mért hőmérsékleti értékek középértéke.
A napi legalacsonyabb, illetve legmagasabb hőmérséklet azonban bizonyos
esetekben - frontátvonuláskor, légtömegcsere esetén - napkelte után,
illetve napnyugta után is beállhat.
Hidegmérés
A 19.
század elejétől a higany hőmérő a hőmérséklet mérés egyik legelterjedtebb
eszköze. Magyarországon a meteorológiában a 90-es évek elejéig -35..45
fok mérési tartományú, 0.2 fokos skálabeosztású, és a 0.2..0.3 fokos
pontosságú higanyhőmérőkkel, (-39 fok a higany fagyáspontja) illetve
higany tallium hőmérőkkel mértek, amelyekkel -60 és +50 fokos
méréstartományban tudtak érzékelni.
A Földön eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet megmérésére (-89.2 fok
Vostok, Antarktisz 3420 méteren 1983 július 21-én) már alkoholos hőmérőre
lenne szükség, ugyanis ezek fő előnye, hogy -200 fokig is mérhetünk
velük.
Harmatpont
v. harmatpont hőmérséklete
A légkör
nedvességét jellemző fogalom. Az a hőmérséklet, amelyre a levegőt le kell
hűteni ahhoz, hogy a benne lévő vízgőz kicsapódjon (állandó nyomáson és
állandó nedvesség viszonyok mellett).
Talajmenti
fagy
Talajmenti
fagynak nevezzük azt jelenséget, amikor a talaj közelében - ez néhány
cm-t jelent -, illetve a talaj felszínén 0 °C alá süllyed a
hőmérséklet. Ez nem szükségképpen jelenti azt, hogy a levegő hőmérséklete
- amelyet szabvány szerint 2 m-es magasságban mérnek - is 0 °C alatti. Főleg
mezőgazdasági szempontból lényeges. Tavasszal és ősszel érdemel külön
figyelmet az utolsó ill. az első fagyok idejében.
|
|
|
|
|
|
Mértékegysége
a Pa százszorosa, a hPa
(hektopascal).
1 atm = 101325 Pa = 1013,25 hPa = 1013,25 mbar = 760 Hgmm = 760 Torr.
A nyomás
a felületegységre ható nyomóerőt jelenti, vagyis a nyomás a felületre
ható erő és a felület hányadosa által értelmezett fizikai mennyiség. A
légnyomásnál a nyomóerőt a légkör egy bizonyos helyén az adott hely
fölött elhelyezkedő levegőoszlop súlya okozza. A légnyomást a
meteorológiában hekto-Pascal-ban (hPa) adjuk meg. A légnyomás a légkörben
felfelé haladva közel exponenciálisan csökken; a tiszta exponenciális
csökkenés akkor valósulna meg, ha a légkör állandó hőmérsékletű volna.
A
légnyomás átszámítása a tengerszintre
Ha
különböző földrajzi helyeken, a talajon mérjük a légnyomást, a mért
értékek csak akkor hasonlíthatók össze, ha mindenütt ugyanabban a
magasságban mértük, különben az állomások magasságkülönbségéből adódó
légnyomáskülönbség elfedi a vízszintes eltéréseket. Az
összehasonlíthatóság végett azonos magasságra kell az értékeket
átszámítani. Ez a magasság legtöbbször a tengerszint magassága. Az így
átszámított légnyomás csupán egy képzelt érték, amellyel lehetővé tesszük
az összehasonlítást.
A tengerszinti javítás függ:
- a műszer tengerszint feletti magasságától
- az észlelt léghőmérséklettől
- a műszerszinti légnyomástól
Ezek ismeretében számítható a tengerszinti légnyomás.
|
|
|
|
|
|
A
páratartalom a levegőben található vízgőz mennyiségét jelenti.
A levegőnek hőmérséklete jelöli ki a maximálisan befogadható
vízgőzmennyiséget, hőmérsékletének növekedésével nő ez a mennyiség.
Az abszolút páratartalom megadja azt a páramennyiséget (g/m3-ben),
amennyit a levegő az adott hőmérsékleten tárolni tud.
Az adott hőmérséklethez tartozó maximális nedvességtartalom kijelöli a
telítési állapotot.
A meteorológiában használt relatív páratartalom százalékban ehhez a
telítési állapothoz viszonyít, azaz megmutatja, hogy a telítettséghez
képest az adott hőmérsékleten mennyi nedvesség van a levegőben.
A hajszálas higrométerek azon az elven alapulnak, hogy a relatív
nedvesség növekedésével a hajszál hossza megnövekszik. A
nedvességtartalom ún. száraz-nedves hőmérőpárral is mérhető. Az egyik
hőmérővel a szokásos módon a levegő hőmérsékletét mérik, a másik hőmérő
higanygömbjét viszont nedves muszlinnal veszik körül. Ha a levegő nem
telített, akkor a nedvesen tartott hőmérőről víz párolog el, így
hőenergiát veszít, ennek következtében ez a hőmérő alacsonyabb
hőmérsékletet mutat, mint a másik. A közöttük levő különbség nagyságából
következtetni lehet a levegő nedvességtartalmára.
Párásság
Az 1-5 km közötti
látástávolságot nevezzük párásságnak. A levegő víztartalma korlátozott,
ezért ha a nedvességtartalom túllépi ezt a határt, akkor megkezdődik a
kondenzáció, azaz a vízcseppek kiválása. A látástávolságot tehát
elsősorban ezek a levegőben lebegő vízcseppek rontják, nyilván a
kondenzáció erősségével arányosan. Párásság esetén tehát az adott
légtömeg már a telítettség környékén van.
Relatív
nedvesség
A
relatív nedvesség nem más, mint a nedves levegő vízgőznyomásának, illetve
telítési vízgőznyomásának hányadosa. Értéke 1 vagy annál kisebb, de
általában ennek a százszorosát alkalmazzuk, azaz a ~ legelterjedtebb
mértékegysége a százalék. Mint ahogy a neve is mutatja, nem adja meg
számunkra a levegő abszolút nedvességtartalmát, csupán arról kaphatunk
képet, hogy a levegő milyen "távol" (vagy éppen mennyire
"közel") található a telítettség állapotától (azaz, amikor már
nem képes több vízgőzt befogadni).
Nedves
hőmérséklet
Az a
hőmérséklet, amit a nedves levegő felvenne, ha abba állandó nyomáson
vizet párologtatnánk be egészen addig, míg a rendszer telítetté nem
válik. Mivel a párolgás a rendszerből von el hőt, ezért a nedves
hőmérséklet mindig kisebb vagy egyenlő a tényleges hőmérsékletnél. A
nedves hőmérséklet a légköri nedvesség (vagy nedvességhiány egyfajta mérőszáma),
minél nagyobb a különbség a hőmérséklet illetve a nedves hőmérséklet
között, annál kisebb a levegő nedvességtartalma. Fontos leszögezni, hogy
a nedves hőmérséklet nem egyenlő a harmatponttal, mivel a harmatpontot
állandó nedvességtartalommal, azaz állandó gőznyomással, szimplán a
hőmérséklet csökkentésével érjük el, addig a nedves hőmérsékletre történő
lehűtés esetében a nedvesség, ezáltal a gőznyomás folyamatosan növekszik.
A gyakorlatban az Assmann-pszichrométekkel mérték, illetve még mérik a ~
-et, amelynek segítségével a gőznyomás, ill. a relatív nedvesség
számolható. A pszichrométerek két hőmérőből állnak, amelyek közül az
egyik a léghőmérsékletet méri, míg a másik hőmérő higanytartályát vízzel
nedvesített muszlin borítja, amely folyamatosan nedvesítve van, illetve
mesterségesen szellőztetve. A két hőmérő hőmérsékletének az
összehasonlítása akkor történik, amikor a nedvesített hőmérő higanyszála
megáll, jelezvén, hogy a rendszer telítetté vált. A két mért hőmérséklet
különbségéből következtethetünk a környezet nedvesség viszonyaira. Hiszen
pl. minél szárazabb a környezet, annál több vizet kell elpárologtatni,
hogy a rendszer, a nedvesített hőmérő közvetlen környezete telítetté
váljon. A több víz elpárolgása nagyobb hűlést fog okozni, ami a két hőmérséklet
közti különbséget növeli.
|
|
|
Hogyan kell értelmezni egy prognózist?
|
|
|
Az
Országos Meteorológiai Szolgálat még évekkel ezelőtt végzett olyan
felméréseket, amelyekben azt vizsgálták, hogy egy átlag ember számára mi
marad meg egy meteorológus által készített időjárás-jelentésből. Érdekes
eredmények születtek, pedig nem volt mindenre kiterjedő a felmérés, mert
csak az alapfogalmak magyarázatára voltak kíváncsiak. Például a
megkérdezettek kb 10%-a nem tudta, hogy az északi szél az észak felől,
vagy észak felé fúj. Ebből az a tanulság, hogy az emberekben bizony
gyakran azért értékelődik le egy előrejelzés, mert ő és a meteorológus
nem ugyanarra gondol egy fogalommal, vagy időjárási helyzettel
kapcsolatban.
Az időjárás-jelentésnek saját nyelvezete van, minden egyes szónak megvan
a szerepe. Itt most nem csak a meteorológiai fogalmakra gondolok, hanem
az előrejelzés nyelvezetére is.
Az előrejelzések mindig egy meghatározott időszakra szólnak. Például a
"várható időjárás holnap estig", nyilvánvalóan a jelenlegi
időponttól kezdve másnap estig terjedő időszakra vonatkozik. Az
előrejelzés az egész intervallumot le kell, hogy fedje. Az időjárási
helyzettől függően több kisebb intervallumra lehet osztva, amelyek határait
idohatározók jelölik. Például: "az esti óráktól", "az
éjszaka első felétől kezdve". Ezeket leginkább nagyobb területű
előrejelzéseknél szokták használni. Ez nem mindig jelenti azt, hogy nem
lehet megadni az időjárási jelenség pontos kezdetét, hanem lévén, hogy
nagyobb területről van szó, ezért sohasem egyszerre következik be maga a
jelenség. Hogyan kell tehát értelmezni, ha például az áll az
előrejelzésben, hogy "az esti óráktól kezdve, nyugat felől
megkezdődik a felhőzet növekedése"? Ez azt jelenti, hogy a nyugati
határszélen kb. 7 órakor egyre több felhő jelenik meg, kb. egy óra múlva
eléri a teljes borultságot. Ezzel szemben az ország középső vidékein
lehet, hogy éjfélig nincs jelentős felhőzetnövekedés. Tehát ezeket a
folyamatokat mindig térben és időben is el kell képzelni, hiszen az
lehetetlen, hogy egy országos előrejelzésbe beleszőjük minden egyes
kisebb régió előrejelzését. Kicsit ilyenkor a felhasználóknak kell
továbbgondolnia, hogy miről is van szó. Ki-ki ismerve a földrajzi
helyzetét, és a helyi sajátságokat, ezután már meg tudja nagyjából
mondani, hogy az ő szűkebb környzetében mi is várható. Sokan nem tudják
azt sem, hogy az időjárás az nagyon nagy területi változékonységot is
mutat, azaz néhény kilométer, vagy akár néhány száz (!) méter távolságon
belül is jelentős eltérések adódhatnak. Gondoljunk csak a jégesőre,
záporokra, vagy akár ködre.
Az egésznek az a lényege tehát, hogy aki pontos előrejelzést szeretne
kapni, annak ismernie kell a környezetét, nyitott szemmel kell járnia
napközben, és éjszaka egyaránt.
|
|
|
A szélerősség meghatározása
|
|
|
A
szélerősség tapasztalati úton történő meghatározására a 12 fokozatú Beaufort-skálát
használjuk.
http://ballon.hu/dokument/beaufort-skala.pdf
Fontos, hogy a szélerősség az észlelést megelőző 10 perc szélerősségének
átlagát jelenti, azaz nem a pillanatnyi széllökéseket. A lökések erejét
csak megjegyzésként kell rögzíteni az észlelésben.
Szél
iránya
A szél
irányát mindig azon égtáj a nevével jelezzük, ahonnan a szél fúj. Az
északi szél tehát azt jelenti, hogy a szél észak felől dél felé fúj, azaz
észak felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát szokás még fokokban
is megadni. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a
nyugati szélirányt. Ezt természetesen még tovább lehet finomítani. A
meteorológiában általában a 10°-os pontosság használatos.
Szél
sebessége
A szél
sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A
meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken csomóban
szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg.
|
|
|
|
|
|
|
A ~
fogalma a földfelszín és az óceánok átlaghőmérsékletének az elmúlt
évtizedek alatt megfigyelt emelkedését írja le. Alapvető különbség a
globális felmelegedés és a klímaváltozás fogalmának jelentésében, hogy
míg a klímaváltozás (éghajlatváltozás) főként a természetes folyamatokat
írja le, addig a globális felmelegedés elsősorban az ember által okozott
változásokat foglalja össze.
|
|
|
|
|
|
A
felhőben keletkezett vízcseppek és jégkristályok kis súlyuk és nagy
felületük miatt eleinte nem hullanak lefelé, hanem keletkezésük helyén
lebegnek. Ha egy bizonyos nagyságot elérnek, elkezdenek hullani, de még
nem biztos, hogy csapadék lesz, mert telítetlen helyre érve
elpárologhatnak. Azok a részecskék, amelyek tényleg földet érnek - a
csapadékelemek. Kis cseppek csak nagyon alacsony felhőkből hullanak.
Csapadéknak tehát a földfelszínen megjelenő szilárd vagy cseppfolyós
halmazállapotú vizet nevezzük. A csapadék túlnyomó többsége felhőkből
származik eső vagy hó formájában, de a vízgőz kicsapódása, kikristályosodása
végbemehet közvetlenül a felszínen is, így megkülönböztethetünk hulló és
nem hulló csapadékfajtákat.
Nem
hulló csapadékok
Akkor
képződik, amikor a levegő harmatpontjánál hidegebb felülettel érintkezik.
Ebben az esetben az érintkező levegőrétegben található vízgőz egy része a
felszínre folyékony vagy szilárd formában kicsapódik, attól függően, hogy
a felszín hőmérséklete pozitív vagy negatív.
-
Harmat: A felszínre apró cseppek formájában kicsapódó vizet
nevezzük. A harmat nyugalomban levő vagy nagyon gyenge légmozgású
levegőben keletkezik. Kialakulásának oka a felszín kisugárzás útján
történő lehűlése. Ha a lehűlés során a hőmérséklet a levegő harmatpontját
eléri, akkor a vízgőz a felületen kicsapódik. Ez pozitív hőmérsékleten
következik be. A harmatképződés főleg ősszel jelentős.
- Dér: A
felszínen apró jégkristályok formájában megjelenő vizet nevezzük. A dér a
fent leírt feltételek mellett a harmathoz hasonló körülmények között
képződik, azzal a különbséggel, hogy a folyamat negatív hőmérsékleten
zajlik le, vagyis a harmatpont 0 °C alatt van. A kicsapódás ilyenkor
szilárd vízrészecskék alakjában jelentkezik.
- Zúzmara: Az
áramló levegőből rakódik le. Megkülönböztetünk kristályos,
"folyékony" és durva zúzmarát.
-
Kristályos zúzmara: Enyhe légmozgású, nedves levegőben
alakul ki. Ekkor a kisugárzás révén lehűlt tárgyakon (fák, kerítések,
huzalok) a légáramlásnak kitett oldalon a lassan mozgó és a felületnek
ütköző levegő vízgőztartalmának egy része jégkristályok, jégtűk
formájában a lehűlt felszínre csapódik, de csak akkor, ha az áramlásnak
kitett felület hőmérséklete 0°C
alatt van.
- Folyékony zúzmara:
A leírtakhoz hasonlóan képződik, de ebben az esetben a kitett felület
hőmérséklete 0°C
fölött van.
- Durva zúzmara:
Szintén gyengén áramló levegőben képződik a talajfelszínből kiemelkedő
tárgyak szélnek kitett oldalán. Ebben az esetben azonban nem a vízgőz
kristályosodik ki, hanem az áramló levegő által szállított túlhűlt
vízcseppek fagynak ki a tárgyaknak ütközve.
Hulló
csapadékok
A hulló
csapadékok különféle csapadékképződési mechanizmusok révén jönnek létre.
A felhő, illetve ködelemek olyan méretűvé növekszenek, melynél az esési sebesség
már jelentős, a létrejött csapadékelemek így kihullanak a felhőből,
illetve ködből. Amennyiben a felhő alatti légrétegen áthaladva nem
párolognak el és elérik a talajfelszín, akkor csapadékról, ha viszont még
a felszín elérése előtt elpárolognak, akkor csapadéksávról (virgáról)
beszélünk.
Az intenzív csapadék erősen lerontja a látást és csökken a felhőalap.
A hulló csapadékok formái:
Cseppfolyós
csapadékok
-
Szitálás: apró vízcseppekből álló egyenletes, cseppfolyós csapadék,
legtöbbször St felhőből vagy köd esetén hullhat.
- Eső, záporeső:
csendes, vízcseppekből álló csapadék, erőssége lassan változik, hullhat
Ns, Sc, As és Cu felhőkből.
Zápor
Tipikusan
konvektív, azaz erős feláramlással keletkező csapadékforma. Az esőtől az
különbözteti meg, hogy jóval nagyobb intenzitású, és egy adott földrajzi
helyen rövidebb ideig tart, ami általában a csapadékzóna gyorsabb
mozgásának köszönhető. Fejlettebb gomolyfelhőből (Cumulus), tornyos
gomolyfelhőből, vagy frontális esőrétegfelhőbe ágyazott konvektív
felhőkből eshet. Utóbbi esetben az esőbe záporeső keveredik, amelyet a
felszínen hirtelen intenzitás-növekedésként érzünk.
Zivatar
Elektromos
kisüléseket tartalmazó konvektív felhő, amelyből a leépülő fázisban
bőséges csapadék is hullhat. Ha tehát egy záporeső folyamán megdördül az
ég, akkor biztosan zivatarról beszélünk. A záporesőt okozó felhő
továbbfejlődése során alakul.
-
Ónos eső: túlhűlt vízcseppekből álló eső, a cseppek a talajra érve az
ütődéstől megfagynak. Jellegzetes hőmérsékleti rétegződés kell
kialakulásához: a magasabb légrétegek hőmérséklete pozitív, a talajmenti
rétegeké negatív. A fagypont alatti hőmérsékletű rétegeknek olyan
vastagnak kell lennie, hogy a rajta áthaladó vízcsepp 0°C alá tudjon hűlni.
Szilárd
csapadékok
-
Hó, hózápor: szilárd, változatos formájú kristályokból,
csillagokból áll, intenzitása lassan változik. Főként Ns, As, Sc, St és
Cu felhőzetből hullik.
- Hódara:
szilárd, fehér vagy matt színű, átlátszatlan, kerek vagy kúpos gömb alakú
jégszemcsékből áll. A szemcsék kemény talajra érve visszapattannak és
gyakran eltörnek. Ez a csapadékfajta nagy túltelítésnél és erős
feláramlásnál jön létre negatív talajközeli hőmérsékletnél. Főként Sc, Cu
és Cb felhőkből hullik.
- Jégdara:
szilárd, félig átlátszó, sima jéggömb, erős feláramlás esetén túlhűlt
vízcseppek megfagyásával keletkezik, amelyre újabb vízrészecskék
fagyhatnak. Jégdara kizárólag Cb felhőből hullik.
- Fagyott eső:
átlátszó, rendszerint gömb alakú jégrészecskékből álló csapadék. A
csapadéknak ez a formája erős hőmérsékleti inverzió esetén alakul ki.
Ebben az esetben a talajközeli negatív hőmérsékletű légrétegeken áthaladó
esőcseppek még a felszínre érkezés előtt megfagynak. Általában As és Ns
felhőkből hullik.
- Szemcsés hó:
igen kicsi, átlátszatlan fehér jégszemcsékből álló csapadék. A
csapadéknak ez a fajtája az eső, szitálás szilárd halmazállapotú
formájának felel meg, leggyakrabban St felhőből hullik.
- Jégtű: igen
kicsi, lemez alakú jégkristályokból álló csapadék. Ez a csapadék
-10°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten, gyorsan hűlő légtömegben keletkezik.
- Jégeső:
szilárd, változatos formájú és méretű jégdarabokból álló csapadék, csak
heves záporok alkalmával Cb felhőből hullik, akár pulykatojás nagyságú is
lehet. Kialakulásában a felhőn belüli heves feláramlásnak van szerepe.
Vegyes
halmazállapotú csapadék
-
Havas eső: esőcseppek és hókristályok együttes hullása, a hó egy része
alacsonyabb, melegebb rétegekben megolvad.
Szivárvány
Koncentrikus
ívek sorozata, színskálája az ibolyától a vörösig terjed. Akkor látható,
ha a Nap sugarai a légkörben lebegő vízcseppeket a megfigyelő
szempontjából megfelelő szögben érik. A vízcseppek távolsága a megfigyelőtől
lehet néhány méter, vagy néhány kilométer. Ha a megfigyelő a Napnak
háttal helyezkedik el, akkor fejének képzeletbeli árnyékához képest 40-42
fokos szögben látja a legerősebb ívet (főszivárvány), amelynek külső
szélén a vörös szín látható. Ezenkívül gyakori egy 50 fokos szögben
észlelhető jóval gyengébb fényű második ív (mellékszivárvány), fordított
sorrendű színekkel. Az ívek színeződése - diffrakciós hatások miatt - a
vízcseppek méretétől függ: az 1 mm-nél nagyobb átmérőjű cseppek okozzák a
legélénkebb színű íveket. Nagyon apró vízcseppek esetén a színek
egybemosódnak.
Az
információk forrása a MetNet kislexikonja ( http://metnet.hu/?m=lexikon
).
|
|
|
